Böjt és egészségi hatások

Hogyan befolyásolja a vércukorszintet, a hormonrendszert és az anyagcserét? Melyek a böjt lehetséges előnyei és kockázatai?

A böjtről már az ókori időkben is tudtak, és a Biblia több ponton is beszámol róla, mint a lelki növekedés egyik eszközéről. Ugyanakkor a modern orvostudomány is egyre intenzívebben foglalkozik a böjt testre gyakorolt hatásaival: bizonyos körülmények között kimondottan hasznos lehet, ám vannak kockázatai is, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni.

1. A böjt bibliai háttere

A Szentírásban számos helyen találkozunk a böjt motívumával, például Máté evangéliuma 4:2 szerint Jézus 40 napig böjtölt a pusztában. Ez a történet arra mutat rá, hogy a böjt egyszerre lehet lelki elmélyülés és önfegyelem gyakorlása.

• Lelki szempont: A böjt belső megújulást hozhat, hiszen az ember átértékeli a saját igényeit és közelebb kerülhet Istenhez.
• Bibliai üzenet: A böjt nem csupán az ételtől való megvonás, hanem az alázat kifejezése is.

2. A böjt hatása a vércukorszintre

2.1 Stabilizálódó vércukorszint (időszakosan)

A böjt elsőként a vércukorszintre és a szervezet energiaháztartására gyakorol hatást. A Mayo Klinika szakvéleménye szerint a szakaszos böjt segíthet a vércukorszint ingadozásának csökkentésében, mivel a szervezet megtanulja hatékonyabban felhasználni a rendelkezésre álló glükózt és zsírokat.

Indoklás:

• Amikor hosszabb ideig nem jut újabb táplálékhoz a test, először a májban és az izmokban található glikogénraktárakat használja fel.
• Ha ezek kiürülnek, a szervezet átkapcsol a zsírégető üzemmódra, így a vércukorszint nem zuhan hirtelen.
• Ennek következtében kiegyensúlyozottabb lehet a napi vércukor-görbe, ami különösen fontos például inzulinrezisztencia esetén.

2.2 Kockázatok krónikus betegségeknél

• Cukorbetegek: A böjt során a vércukorszint extrém ingadozása előfordulhat, ami veszélyes hipoglikémiához (túl alacsony vércukorszint) vagy hiperglikémiához (túl magas vércukorszint) vezethet.
• Indoklás: A gyógyszerek (például inzulin) adagolását és a táplálékbevitelt orvosi tanács alapján kell beállítani, ezért krónikus betegeknek fokozottan ajánlott az orvosi konzultáció böjt előtt.

3. A böjt hatása a hormonrendszerre

3.1 Növekedési hormon (GH)

Bizonyos kutatások (például Dr. Jason Fung kanadai nephrológus tanulmányai) rámutatnak, hogy a böjt ideje alatt a növekedési hormon szintje megemelkedhet, ami elősegítheti az izomtömeg megtartását és a zsírégetést.

Indoklás:

• A növekedési hormon támogatja a szervezetet a szövetek regenerációjában és az izomépítésben.
• Rövidebb böjtök alatt mérhetően magasabb GH-szintet találtak, ami a test regenerációs folyamatait ösztönözheti.

3.2 Kortizol (stresszhormon)

A böjt stresszhelyzetként hathat a szervezetre, ezért a kortizol szintje átmenetileg emelkedhet.

• Előny: Rövid ideig tartó, mérsékelt stressz aktivizálhatja a szervezet védekező és regeneráló folyamatait.
• Hátrány: Ha túlságosan hosszúra nyúlik vagy túl gyakori a böjt, a tartósan magas stresszhormonszint károsíthatja a szervezetet (például gyengítheti az immunrendszert, ronthatja az alvás minőségét).

4. Anyagcsere és sejtműködés optimalizálása

4.1 Gyulladáscsökkentő hatás

Kutatások kimutatták, hogy a kontrollált böjt csökkentheti a szervezetben a gyulladásos markereket. Ez a hatás különösen előnyös lehet autoimmun betegségekben szenvedők számára vagy krónikus gyulladások esetén.

Indoklás:

• A táplálék megvonásával a szervezet „rákényszerül” arra, hogy a felesleges, káros vagy elöregedett sejteket bontsa le és újítsa meg.
• Ennek során olyan vegyületek szintje is csökkenhet, amelyek a gyulladás fenntartásáért felelősek.

Fontos:

Ugyanakkor ne várd kizárólag az étkezés megvonásától, hogy megszünteti a gyulladásos problémáidat; a böjt nem helyettesíti az orvosi kezelést. Ugyanakkor lehet a böjtöd egyik célja az is, hogy Isten elé vidd a gyógyulás iránti vágyadat, és tőle kérd a teljes, lelki és testi helyreállítást.

„Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod, és meggyógyulásod gyorsan kivirágzik, és igazságod előtted jár; az Úr dicsősége követ.” Ézs 58:8

4.2 Autófágia és sejtméregtelenítés

A 2016-ban Nobel-díjjal elismert japán kutató, Ohsumi Josinori rámutatott, hogy a sejtek böjti időszakban egyfajta „öntisztító” folyamaton mennek keresztül, amit autófágiának nevezünk.

• Előny: A sejtek lebontják a hibás fehérjéket és regenerálódnak, ami hozzájárulhat az öregedési folyamatok lassításához és a betegségek megelőzéséhez.
• Hátrány: A túl gyakori vagy túl hosszú böjt raktározási és regenerációs zavarokhoz vezethet, tehát a mértékletesség itt is kulcsfontosságú.

5. A böjt lehetséges kockázatai

1. Mikro- és makrotápanyag-hiány
   • A hosszan tartó vagy túl szigorú böjt során könnyen kialakulhat vitamin- és ásványianyag-hiány.
   • Indoklás: A szervezet folyamatosan igényel fehérjéket, esszenciális zsírsavakat és egyéb tápanyagokat, amelyek bevitelét a szigorú böjt akadályozhatja.
2. Elektrolit-zavarok
   • A folyadékbevitel és a sóháztartás egyensúlyának megbomlása fejfájáshoz, gyengeséghez és szívritmuszavarhoz is vezethet.
   • Indoklás: A szervezetnek szüksége van megfelelő mennyiségű ásványi anyagra (nátrium, kálium, magnézium), ezek hiánya komoly egészségügyi problémákat okozhat.
3. Pszichés terhelés
   • A böjt során megjelenő éhségérzet feszültté, ingerlékennyé tehet.
   • Indoklás: Az éhezés, ha túl intenzív, negatívan befolyásolhatja a koncentrációt és a hangulatot, ami a mindennapi tevékenységeket is megnehezítheti.

Források:

https://www.dietdoctor.com/complete-guide-fasting

https://www.nejm.org/doi/10.1056/NEJMra1905136

https://www.nobelprize.org/prizes/medicine/2016/press-release

https://www.cell.com/cell-metabolism/fulltext/S1550-4131(13)00466-3

https://www.mayoclinic.org/healthy-lifestyle/weight-loss/in-depth/intermittent-fasting/art-20470959